<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Holdkunyhó</provider_name><provider_url>https://holdkunyhoo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Száva</author_name><author_url>https://holdkunyhoo.cafeblog.hu/author/szava/</author_url><title>Magamról</title><html>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Deja vu&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ámbár, ha pontos akarok lenni, akkor pontatlan a cím, mert ez nem olyan, mintha már…., hanem ez olyan tényleg, … már jártam itt. &lt;br /&gt;Nagyjából tíz éve. Akkor még újdonságnak tűnt blogolni, egyszerűbb volt a felület, könnyebb a kezelhetőség, igaz, kevesebb a lehetőség.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Akkoriban ezt írtam magamról:&lt;br /&gt;„Blogvizeken szörföző nyughatatlan kóbor lélek, akinek a feje fölött általában összecsapnak a hullámok.Vagyok továbbá saját lelkiismeretem elsüllyesztett vetülete, melyet a Solaris különleges óceánjaként újra és újra feltámasztok.”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Két esztendő elteltével el is szörföztem innen, bár még vissza-visszajártam egy ideig, mielőtt végleg töröltem volna blogjaimat. Mert több is volt. Akkor még külön regisztrációhoz volt kötve egy-egy új felület, így hát volt egy csomó postafiókom meg egy rakás jelszavam.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sok víz lefolyt azóta a Száván.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Készítettem saját weboldalt, de azt jobbára azok nézegetik, akiknek megadom az elérhetőségét. (Megvan, karbantartom, az egy kicsit egy másik én. Vagy az eredeti. Ahogy tetszik.)&lt;br /&gt;Belekóstoltam a facebookba, de egykettőre átláttam, hogy erősen irányvonalazott, legyen minél több ismerősöd, annál is több bugyuta megosztásod, gyűjtsd a lájkokat és főleg adj meg magadról minél több adatot. Elkötelezettségeidet, véleményeidet, programjaidat, mikor merre jársz, hogy bárki irigykedhessen, arra nem is gondolva, hogy a munkáltatók meg a besurranó tolvajok csak erre várnak. Hát innen hamar eltűztem, igaz a felületet erősen leredukálva meghagytam, rokoni hírcsatornának használva.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Aztán néhány évnyi kihagyás után újara sóvárogni kezdtem egy kis internetes közösség után.&lt;br /&gt;Bekukkantottam a Cafeblogra úgy két és fél éve, de oly idegen volt minden, sem időm, sem türelmem nem volt a kitapasztalásához.&lt;br /&gt;Kerestem, kutattam, a régi portálok közül egyet sem találtam, az újak mind próbatételnek bizonyultak, vagy nem tetszettek. Így aztán leírva a vargabetűmet visszatértem ide.&lt;br /&gt;Valahogy majd csak lesz…&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindenesetre a blogvizeken szörföző nyughatatlan lélek lecsendesedett és nem engedi, hogy a feje fölött összecsapjanak a hullámok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Solaris maradt. &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>